Alternatív vagy megújuló energia

2021-től az új épületekre szigorú energiahatékonysági előírások vonatkoznak, amelyek egyik eleme a 25% megújuló energia felhasználásának kötelezettsége. A rendelet így fogalmaz: „Az épület energiaigényét legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

Mit jelent ez az új épületekre vonatkozóan?

Előző cikkünkben már foglalkoztunk vele, de tömören összefoglalva 2021-től csak azok az épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek teljesítik a jogszabályban előírt legalább 25%-os megújuló energia részarányt. A gyakorlatban ezt egy energetikai tanúsítvánnyal kell igazolnia a tulajdonosnak a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésekor. Az energetikai besorolásnak legalább BB kategóriát kell elérnie, különben a hatóság megtagadja a használatbavételt.

Alternatív vagy megújuló energiaforrások

  • tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet
  • nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia

Megújuló épületgépészet

A megújuló energia helyi hasznosítása épületgépészeti berendezésekkel történhet, ezek a legjellemzőbb alkalmas típusok:

  • minden kályha, kazán, kandalló, amelyben fával fűtenek – hivatalos néven biomassza üzemű hőtermelő berendezések
  • hőszivattyúk: levegő-levegő, levegő-víz, víz-víz, geotermális, geotermikus
  • inverteres split-klímák: fűtési üzemmódban hőszivattyúként üzemelnek (egy készülék általában nem elég)
  • napkollektorok: ezekkel a berendezésekkel a használati meleg víz állítható elő
  • napelemek: a hálózati elektromos áram kiváltható vele
Tovább

CSOK-osoknak visszaigényelhető lesz az 5% áfa

Néhány nappal ezelőtt bejelentette a családtámogatási program keretén belül Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy az új lakóingatlanok áfája 2021-től 2022 év végéig újra 5% lesz a ma alkalmazott 27%-kal szemben.

Néhány nappal később újabb információ került napvilágra, miszerint a CSOK-kal új lakóingatlant vásárlóknak újabb könnyítés, hogy a 2021. januártól csökkentett és alkalmazott 5% áfa is visszaigényelhető lesz számukra.

Nem új szabályként kerül bevezetésre, már a korábban érvényben lévő 5% lakásáfa idején is érvényben volt a lakás alapterületére vonatkozó korlátozás. 5% áfakulcs abban az esetben lesz érvényesíthető, ha az új építésű lakások alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, lakóingatlanok esetében pedig a 300 m2-t.

A családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevők számára az 5% áfa utólag lesz visszaigényelhető. A vételár forrásösszetételének meghatározásánál tehát figyelni kell arra, hogy az 5% áfa tartalmat előre meg kell finanszírozni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy család igen jelentős összeget meg tud spórolni, ha a CSOK-ot igénybe veszi. Az idei 27%-os áfa kulcs 5%-ra módosítása jelentős, matematikailag 20% feletti árelőnyt sejtet.

Példa:

Egy nettó 40 milliós ház esetén 27% áfával 50.800.000 ft-ot, 5% áfával 42.000.000 ft-ot kell fizetni. Már az áfa csökkentéssel 8.800.000 ft-ot lehet spórolni. És itt jön képbe az újabb családtámogatási program, mely szerint az 5 % áfa, esetünkben a 2.000.000 ft is visszaigényelhető, így 10.800.000 ft maradhat egy család zsebében.

 

Tovább

Újra 5% áfa az új lakóingatlanokra

A napokban a kormány bejelentette, hogy a családtámogatási program keretén belül Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter javaslatára, az új otthonteremtési program pillérét terjesztette elő, az 5 %-os ÁFA újra bevezetését, amely már alkalmazható volt 2016-2019 között. Ezt a javaslatot a kabinet el is fogadta. Így 2022.12.31.-ig újra 5%-os ÁFA lesz az új építésű lakóingatlanokra 2021-től.

Ez egy igen kedvező lehetőség, mert az eddigi 27 % helyett csak 5 % ÁFA fizetés terheli majd 2021-től az új lakás vételárát!

Az előző időszakban az 5%- os adómérték szabályszerű alkalmazásához az alábbi feltételeknek kellett együttesen megfelelnie:

🏠 Új ingatlannak kell minősülni

🏠 Lakóingatlannak kell minősülnie

🏠 Lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie

 

Új lakóingatlan

Új ingatlannak a jogszabály szerint az minősül, ami rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan (beépítés alatt álló, a félkész, szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a befejezett ingatlanok is, amelyek tekintetében használatbavétellel összefüggő engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárási folyamat van) , illetve az olyan rendeltetésszerű használatba vett ingatlan értékesítése esetén, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől 2 év nem telt el.

Lakóingatlannak minősül 

a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

A hasznos alapterület értékhatára

Az értékhatár a hasznos alapterület alapján lett megállapítva- többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás esetében legfeljebb 150 négyzetméter – egylakásos lakóingatlan esetében legfeljebb 300 négyzetméter lehet.

 

Rengeteg család fellélegezhet, mert az idei 27%-os áfa kulcs 5%-ra módosítása jelentős, matematikailag 20% feletti árelőnyt sejtet.
Egy nettó 40 milliós ház esetén 27% áfával 50.800.000 ft-ot, 5% áfával 42.000.000 ft-ot kell fizetni. Ez a családtámogatási kezdeményezés 8.800.000 ft spórolást jelent a vásárló család számára.

Amennyiben a három feltétel valamelyikének nem felelt meg az ingatlan, maradt a 27%-os Áfa alkalmazása.

A kormány bejelentéssel kapcsolatban várjuk a további konkrét részleteket!

Tovább