Már közel a dátum. A használatbavételi engedély feltétele 2021. január 1.-től, hogy kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek » energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az új épület az előírtnál magasabb energiahatékonyságú (az AA++, AA+, AA ) lehet, rosszabb azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.

Az új épületek maximális energiafogyasztása 100 KWh/m² lehet.

Az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Ennek kiszámítását csak az építész tervező vagy a bevont energetikus tudja elvégezni, mindenesetre ebben a bekezdésben röviden ismertetjük a fogalmat. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m² lehet, minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.

Épületszerkezetek, hőszigetelés

Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hő átbocsájtási tényezőket szerkezettípusonként.

Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékének formájában. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épület térfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy bonyolultnak mondható képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is. Általános tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteség tényező is megfelel, így nem kell részletesebben foglalkoznunk vele.

Energiahordozók, 25% kötelezően megújuló forrásból

A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázokenergiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben.