Alternatív vagy megújuló energia

2021-től az új épületekre szigorú energiahatékonysági előírások vonatkoznak, amelyek egyik eleme a 25% megújuló energia felhasználásának kötelezettsége. A rendelet így fogalmaz: „Az épület energiaigényét legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

Mit jelent ez az új épületekre vonatkozóan?

Előző cikkünkben már foglalkoztunk vele, de tömören összefoglalva 2021-től csak azok az épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek teljesítik a jogszabályban előírt legalább 25%-os megújuló energia részarányt. A gyakorlatban ezt egy energetikai tanúsítvánnyal kell igazolnia a tulajdonosnak a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésekor. Az energetikai besorolásnak legalább BB kategóriát kell elérnie, különben a hatóság megtagadja a használatbavételt.

Alternatív vagy megújuló energiaforrások

  • tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet
  • nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia

Megújuló épületgépészet

A megújuló energia helyi hasznosítása épületgépészeti berendezésekkel történhet, ezek a legjellemzőbb alkalmas típusok:

  • minden kályha, kazán, kandalló, amelyben fával fűtenek – hivatalos néven biomassza üzemű hőtermelő berendezések
  • hőszivattyúk: levegő-levegő, levegő-víz, víz-víz, geotermális, geotermikus
  • inverteres split-klímák: fűtési üzemmódban hőszivattyúként üzemelnek (egy készülék általában nem elég)
  • napkollektorok: ezekkel a berendezésekkel a használati meleg víz állítható elő
  • napelemek: a hálózati elektromos áram kiváltható vele
Tovább

2021. Szigorodó építési szabályok

Már közel a dátum. A használatbavételi engedély feltétele 2021. január 1.-től, hogy kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek » energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az új épület az előírtnál magasabb energiahatékonyságú (az AA++, AA+, AA ) lehet, rosszabb azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.

Az új épületek maximális energiafogyasztása 100 KWh/m² lehet.

Az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Ennek kiszámítását csak az építész tervező vagy a bevont energetikus tudja elvégezni, mindenesetre ebben a bekezdésben röviden ismertetjük a fogalmat. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m² lehet, minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.

Épületszerkezetek, hőszigetelés

Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hő átbocsájtási tényezőket szerkezettípusonként.

Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékének formájában. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épület térfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy bonyolultnak mondható képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is. Általános tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteség tényező is megfelel, így nem kell részletesebben foglalkoznunk vele.

Energiahordozók, 25% kötelezően megújuló forrásból

A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázokenergiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben.

Tovább